Magyarország kapcsolata az iszlám világgal évszázadokra nyúlik vissza. Közösségünk célja, hogy ezt a mélyen gyökerező örökséget a mai kor igényeivel kösse össze.

Közös örökség

A budapesti Gül Baba türbéje a Magyarország és az iszlám kultúra közötti kapcsolat egyik legismertebb jelképe. Az ország különböző városaiban fennmaradt, ebből a korszakból származó emlékek ma is kulturális hídként szolgálnak.

A közösség kialakulása

Ahogy egyre több muszlim telepedett le Magyarországon tanulás, munka vagy családi okok miatt, úgy nőtt a hitélet, az oktatás és a szolidaritás iránti igény is. A kis találkozócsoportokkal induló munka idővel rendszeres imahelyi szolgálatokká, tanulóközösségekké és szociális segítő tevékenységekké alakult.

Ma

Ma hat városban működik imahelyünk és közösségi központunk, valamint önkéntes csapataink dolgoznak az oktatás, az ifjúság, a szociális segítségnyújtás és a kultúra területén. Levéltári kutatásunk folyamatban van, hogy az alapítás dátumai, az alapítók és a korszakos mérföldkövek részletei is megjelenhessenek ezen az oldalon.

Úttörő nevek

A magyarországi iszlám jelenlét intézményesülésében két névnek különleges helye van.

Durics Hilmi Hüszejin (Hilmi Durić, 1887–1940)

A boszniai származású vallási vezető, Durics Hilmi Hüszejin úttörő szerepet vállalt a magyarországi muszlim közösség megszervezésében. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Bosznia-Hercegovinából érkező muszlim családok Budapesten és környékén telepedtek le; az iszlám az 1916. évi törvénnyel a Magyarországon törvényesen elismert vallások közé került.

Durics a budapesti gyülekezet imámjaként és vezetőjeként 1931-ben kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Vallásközösség megalapítását, és a közösség élére állt; a források „mufti” címmel említik. A gyülekezet hivatalos képviselete, a hitélet rendje és a vallási szolgálatok intézményes kerete nagyrészt az ő erőfeszítéseinek köszönhetően valósult meg.

1940-ben bekövetkezett halála után örökségét ma a nevét viselő budapesti imahely és a közösség által gondozott sírja őrzi.

Abdul-Karim Germanus (Germanus Gyula, 1884–1979)

Germanus Gyula magyar orientalista, az arab és a török nyelvek szakértője, Goldziher Ignác és Vámbéry Ármin nyomdokain haladva a keleti tudományok egyik legismertebb magyarországi képviselője lett. Rabindranath Tagore meghívására Indiában, a Visva-Bharati Egyetemen tartott előadásokat az iszlám kultúráról.

1930-ban Delhiben felvette az iszlám vallást, és az Abdul-Karim nevet kapta. Egyike az első magyar muszlimoknak, akik elvégezték a zarándoklatot; a hadzs útjáról és az iszlám világról szerzett megfigyeléseiről olyan könyvekben számolt be, mint az Allah Akbar! és A félhold fakó fényében. Kairóban, az al-Azharban tanított, Egyiptomban az Arab Nyelvi Akadémia tagjává választották, élete végéig pedig Budapesten oktatott arab nyelvet és iszlám kultúrát.

Az 1979-ben Budapesten elhunyt Germanus maradandó nyomot hagyott mind abban, hogy a magyar közvélemény hiteles forrásokból ismerhesse meg az iszlámot, mind abban, hogy a magyar muszlimok önbizalmat nyerjenek. Közösségünk e két úttörő örökségét olyan felelősségnek tekinti, amely a mai munkánknak is irányt mutat.

Levéltári munka

Ha közösségünk múltjához kapcsolódó fényképe, dokumentuma vagy emléke van, ossza meg velünk az info@magyariszlam.hu címen.